Szerte a világban megfigyelhető a jegybankok azon törekvése, hogy fenntarthatósági mandátumot szerezzenek maguknak, a zöld átállás finanszírozása terén zászlóvivőivé szeretnének válni. A Magyar Nemzeti Bank pedig e téren élen jár, hiszen Európa első jegybankjaként 2021 óta explicit zöld mandátummal rendelkezik - mondta a Portfolio Sustainable World 2024 konferenciáján Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára. Kiemelte: az MNB Zöld Otthon Programjában, a Növekedési Kötvényprogram is kimutatható ez a zöld mandátum. Egyben hozzátette: a megfelelő időpontban, amikor lehetőség nyílik rá, és a piacok elfogadóan tudnak erre reagálni, akkor ezeket a programokat újra kell gondolni, a lehető legjobb részeit meg kell tartani, és ha lehetőség nyílik rá, akkor folytatni szükséges.
A gazdaság zöldítéséről tart előadás Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára, valamint az energiapiac, a megújuló energia jövőjével és jelenjével foglalkozó szakmai kerekasztal-beszélgetésben vesz részt Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a szeptember 4-i Sustainable World konferencián. A meghívott vállalatvezetők, pénzügyi és ESG-menedzserek, energiapiaci, ingatlanpiaci, mobilitási, agrár valamint kommunikációs szakértők a legfontosabb, zöld átalakulásban érintett területekre fókuszálnak majd, úgymint a fenntartható gazdaság, a finanszírozás, ESG, a megújuló energia, a zöld infrastruktúra, a nettó zéró vállalati célok, marketingstratégiák vagy a zöld agrárium és vízbiztonság. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő rendezvény. Íme az előadóink és a témák, amelyekről szó lesz egy hét múlva.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
A 24.hu cégbírósági kérelem alapján megnevezte, kik kerülnek be az állam által nemrég felvásárolt Budapest Airport igazgatóságába.
Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára értékelte a hitelpiac helyzetét nyitóelőadásában a Portfolio keddi Hitelezés 2024 konferenciáján, jelezve: a kormány fenn akarja tartani a 7,3%-os önkéntes banki THM-plafonot a lakáshitelezésben. Jelzése azért is bír nagy jelentőséggel, mert az utóbbi hetekben már mintha megkezdődött volna a lakáshitelek kamatemelkedése a bankoknál az idén ismét kissé megnövekedett hozamkörnyezet miatt.
A kormány célja az idén, hogy minél gyorsabban szétossza a vállalkozásoknak az uniós forrásokat. Ebben kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnek (MGFÜ) – mondta hétfőn Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az eseményen az MFB és az MGFÜ között stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek.
A jegybanknak a monetáris transzmisszió helyreállításával kell foglalkoznia, mivel annak tökéletlensége okozza a problémát - írja Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek ma közzétett reakciójára küldött viszontválaszában a hitelek referenciakamatának a meghatározásáról szóló vitában. Az államtitkár írását most teljes terjedelmében közöljük, minden reakciót örömmel fogadunk a témában a portfolio@portfolio.hu címen.
Szerdán olyan hírek jelentek meg a magyar sajtóban, miszerint a Budapest Airport megvásárlásának ügyében mostanra az lett a legfontosabb kérdés, hogy a két vevőjelölt, a magyar állam és francia partnere meg tud-e állapodni egymással. Az ügyben megkerestük a magyar állam részéről a tárgyalásokért felelős Gazdaságfejlesztési Minisztériumot. Lóga Máté, a tárca gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára telefonos érdeklődésünkre kifejtette: a tárgyalások elakadásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak, egy többmilliárd eurós tranzakció esetén természetes, hogy a tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe. Leszögezte: a sikerben minden az asztalnál ülő fél érdekelt. Abban a szándékban sincs változás, hogy a tulajdonosváltás után a magyar állam többségi tulajdonos lesz, az üzemeltetési feladatokat pedig a kisebbségi részesedéssel rendelkező professzionális operátor látná el.
A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max Plusz Program keretében 2023. június 27-ig közel 26 ezer hitelkérelem került befogadásra, mintegy 1033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött hitelek állománya - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Stratégiai megállapodást kötött három vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezet a magyarországi vállalkozások hatékonyabb támogatása érdekében. Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ Zrt. vezetői a megállapodást csütörtökön Budapesten írták alá.
Az állampapírpiac pozitívan reagált a kormány múlt heti, hazai állampapírvásárlást ösztönző intézkedéscsomagjára, és a hitelminősítők részéről is kedvező fogadtatásra számít a kormány, hiszen még egészségesebbé teszik a lépések az államadósság szerkezetét – hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ pénteki sajtóbeszélgetésén, amelyen a befektetési alapok új szabályaira vonatkozó néhány kérdést is tisztázott a minisztérium államtitkára. Az ÁKK vezére megnyugtatta a lakossági befektetőket: nem tervezik a PMÁP visszavásárlási árfolyamának a csökkentését.
Az elmúlt évek történései, a háborús konfliktus, az infláció és az energiaválság kockázata világszerte történelmi léptékű következményekkel járt a gazdaságokban. Nincs ez másként Magyarországon sem - napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a KAVOSZ és a Portfolio országos rendezvénysorozatát, melynek hetedik, egyben utolsó állomása – Budapest volt.
Enyhülőben van az energiapiaci nyomás a magyar cégeken, a tevékenységük finanszírozására azonban jóval drágább piaci hitelek állnak rendelkezésre, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt. Csak idén 300 milliárd forintnyi olyan hitel jár le a magyar cégeknél, amelyeket a járvány elején elindított jegybanki NHP Hajrában vettek fel a cégek legfeljebb 2,5%-os kamat mellett. Sok más hitelcél mellett ezek refinanszírozását is segíti az EXIM február 1-jén elinduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja, amely nem csak iparcégek és nem is csak exportőrök számára érhető el, jórészt a kereskedelmi bankokon keresztül. A program részleteiről egy mai sajtóeseményen volt szó, amelyen elhangzott: a forinthitelt felvevő kisebb cégek számára továbbra is a Széchenyi Kártya Program lesz a legkedvezőbb megoldás.
A hazai cégvilág az energiakrízis nyomán nemcsak egekbe emelkedő energiaszámlákkal szembesül, hanem azzal is, hogy az energiakereskedő cégek a likviditáshiányos helyzetből fakadó egyre nagyobb kockázataikat elkezdték rájuk áthárítani. Az állam ezt a problémát felismerve avatkozott be, és ebből a 2 szereplős modellből 4 szereplős modellt csinált Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárának elmondása szerint: az energiakereskedő cégek így könnyebben jutnak hitelkerethez, egy 800 milliárd forint keretösszegű állami kezességvállalási programon keresztül.
A kormány szombaton elfogadta az energiaintenzv kis- és közepes vállalkozások mentőprogramját, melynek részleteiről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium részéről Lóga Máté államtitkár és Gerlaki Bence helyettes államtitkár mondott részleteket egy hétfői háttérbeszélgetésen. A célzott állami programon az elmúlt hetekben intenzíven dolgoztak a tárcánál, számtalan érintett vállalkozással egyeztettek, mélyinterjúkat folytattak le, aktuális visszajelzéseket gyűjtöttek be, és a legnagyobb szervezeteket (MKIK, Kavosz, VOSZ) is bevonták. A mostani várakozások szerint a mentőöv 9-10 ezer magyar vállalkozást érinthet, és a legfontosabb célja, hogy az exportképes magyar kkv-k ne essenek ki az ellátási láncokból, mert az nagy érvágás lenne a magyar gazdaság versenyképességének.
Három év alatt ötszörösére nőtt a vállalati kötvények piaci állománya, rövid időn belül sikerült az évtizedes hátrányt ledolgozni regionális összevetésben, miközben a jegybank még lát tartalékot a Növekedési Kötvényprogramban - mondta a Világgazdaságnak Lóga Máté, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) strukturált finanszírozás stratégiai igazgatóságának vezetője.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
